De mi is az a virágvasárnap?

Húsvétot megelőző vasárnap különlegesen szép nevet kapott: virágvasárnap. De mit is tudunk erről a napról? Mi ennek az ünnepnapnak a lényege?

Hogyan kapcsolódik húsvéthoz virágvasárnap?

Virágvasárnap a húsvéti ünnepkörhöz tartozik. Ezen a napon kezdődik el a nagyhét. Ez volt az a nap, amelyen Jézus bevonult Jeruzsálembe. Rengetegen érkeztek ekkor Jeruzsálembe, hiszen közeledett pészah, a zsidó húsvét, amelyen megemlékeztek az Egyiptomból való megmenekülésre. Minden zsidó kötelességének tartotta, hogy legalább egyszer egy évben a sátoros ünnepek valamelyikére Jeruzsálembe, a templomba mehessen.

Jézus bevonulása számos szimbolikus elemet tartalmaz. Egy vemhes szamár hátán érkezett meg. Akkoriban sokan tudták, ismerve a próféták iratait, hogy ez az egykori prófécia szerint történik így. Zakariás próféta a Messiás, a szabadító király eljöveteléről írja le azokat a szavakat, amelyeket Máté evangéliuma idéz.

Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Ímé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén.

(Zakariás próféta könyve 9. fejezet, 9. vers)

A tömeg ujjongva fogadta Jézust. A köpenyeiket a földre terítették előtte, voltak, akik ágakat vágtak le a fákról, és azzal szórták meg az utat. „Hozsánna a Dávid Fiának!”, kiáltották, amivel, mint királyt köszöntötték. A Hozsánna jelentése „segíts meg!”, de itt inkább a szabadítónak szóló üdvözlésről van szó.

Máté evangéliuma így írja le Jézus bevonulását Jeruzsálembe:

És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt, És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, amely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem. És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani őket. Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, aki így szólott: Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.

A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, amint Jézus parancsolta vala nékik, Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra. A sokaság legnagyobb része pedig felső ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra. Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált vala, mondván: Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, aki jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!

És amikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez? A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.

(Máté evangéliuma, 21. fejezet, 1-11. versek)

Honnan származik virágvasárnap elnevezése?

A megismert bibliai elbeszélés szerint Jézus bevonulásakor sokan a közeli fákról tördeltek ágakat. János evangéliuma egészen pontosan pálmaágakról beszél. Ez köszön vissza az ünnepnap latin nevében - Dominica palmarum -, amely más európai nyelvekben is megmaradt. Németül Palmsonntag, angolul Palm Sunday, olaszul Domenica delle Palme. Mivel nálunk nincs pálma, viszont húsvét táján  minden virágba borul,  a katolikus egyházi hagyomány a barkával is öszekapcsolta, ezért virágvasárnap lett a neve. Rajtunk kívül csupán az örmény nyelvben nevezik hasonlóan ezt a napot.

Milyen összefüggés van a virágvasárnap és a természet megújulása között?

Valójában szinte semmilyen – amennyiben ragaszkodunk a húsvéti ünnepkör eredeti jelentéséhez. A népi hagyomány összekapcsolta a húsvétot a természet megújulásával. Jeruzsálemben ekkor már rég beköszöntött a tavasz. (Niszán hónap 15 és 21. napja között tartják a pészahot, azaz a zsidó húsvétot.)

Örömünnepnek számít-e virágvasárnap?

A kora középkortól örömünnepként, keresztelésekkel, körmenettel ünnepelték. Virágvasárnap hasonló adventhez: a Szabadító Messiás eljövetelére várnak ezen a napon a keresztyének. Ugyanakkor a nagyhét Krisztus kereszthalálára emlékezteti a hívő embereket, amely majd a húsvétvasárnapi örömben, a Feltámadás üzenetében nyer értelmet. Az a tömeg, amely ujjongva és pálmaágakkal fogadta Jézust, pár nap múlva már „feszítsd meg”-et kiált rá. Virágvasárnap tehát egyfajta szembesítés is az emberi gyarlósággal.