Minimalizmus és meghökkentés
Milyen tárgyaink
vannak? Mi az, ami fontos nekünk? A kérdés nemcsak a mai nő számára fontos.
A 17-18.
században csendélet-festők egyik érdekes vállalkozása volt, hogy a női életet
egy-egy tárgygyűjteményen keresztül mutassák be. Különleges képek születtek, amelyek
törekedtek a térbeliségre a szem megtévesztésével. Koruk 3D-s művei voltak az
úgynevezett trompe-l’oeil (magyarul a szem megévesztése) képek. Miközben
festménynek is érdekesek, a mindennapok történelmének megismerésében is
segítenek. Ezek azok a tárgyak, amelyek az emberről árulkodnak.
Samuel van
Hoogstraten 1664-es csendéletén levelet, könyvet, a varráshoz szükséges
tűpárnát, ollót és írótollat is találunk. Meg persze mindazt, ami a nőhöz
éppígy hozzátartozik: fésűt, amivel kontyot is fel lehet tűzni, medált és gyöngysort.
A háttérben míves kést is felfedezhetünk.
A posztmodern néző számára
is meglepőek a flamand Cornelius Gijsbrechts alkotásai (1630– 1675 körül),
amelyek nem a szép elrendezésre, hanem inkább a szétziláltságra törekszenek. Így
lesznek élő lenyomatai egy kornak. Legmeghökkentőbb és leginkább „posztmodern”
képe egy festmény hátoldalát ábrázolja. Minimalizmus és meghökkentés egyben.
Képek forrása: Web Gallery of Art
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése