Tisztítás hamuval

Ha elégett a fazekunk, mentsük meg egy kis hamuval!

Néhány evőkanálnyi hamut szórjunk a lábasba!

Ha életünk párja meglepetésként pörköltet készít nekünk, bizony előfordulhat, hogy végül elhangzik a „majd veszek neked egy új fazekat” mondat. „Ennek nem lesz olyan híg leve”, mondja életünk párja, s mivel húsz percre odahagyja főni az ételt, végül nem győzzük kaparászni az odaégett, szenes szaftot. Ekkor se keseredjünk el! Amire a drága tisztítószerek nem igazán képesek, azt elvégzi helyettünk egy több száz éve használt anyag: a hamu. Ha van cserépkályhánk vagy kandallónk, egyszerűen kanalazzunk ki belőle egy keveset, és tegyük a megégett edénybe. Öntsünk rá egy kevés forró vizet.

Kevés vizet teszünk a hamura. Ha jobban odaégett az étel, felforralhatjuk, majd állni hagyjuk.

Ha nagyon vastag rétegben égett oda az étel, érdemes rá is forralnunk. Ezután más dolgunk nincs, mint állni hagyni az úgynevezett hamulúgot. Egy napig bátran hagyhatjuk, addig gyönyörűen feloldja az odakozmált ételt. Egy finom dörzsikével pár perc alatt le tudjuk tisztítani az edényt.
A hamuból keletkező lúg az egyik legerősebb tisztítószer. Nagyanyáink még tudták ezt, és a zsíros len- és kendervászon anyagokat hamuval felfőzött lében mosták ki. A hamu sikálásra is kiválóan alkalmas. Nem szennyezi a környezetet, és ha nincs is otthon fa tüzelésű kályhánk, egy kis adagot kérhetünk ismerőstől. A hamu nem megy tönkre,  eláll a tisztítószereink között.

Először úgy tűnik, mintha összekoszolnánk,  pedig rendkívül hatásos.